Első hallgatás utáni benyomás, hogy Sam Beam ezúttal kitekintett az eddig megszokott fojtott, melankolikus folk-country akusztikus világából, zenéje nyitottabb és színesebb lett, de a Kiss Each Other Clean is olyan, mintha egy csapat hippi örömzenélne. A legjobb hallgatnivaló Iron&Wine-tól a Shepherd's Dog és a Calexico-s közös album óta.
Az énekhangzás hovatovább, Mugisonos lett, sőt néha befigyeltek Queenes érzetek, de mindez első hallgatás után, szóval csak annyit mondanék még, hogy megjelentek a fúvósok, hol szolidan, hol csak "beleénekelve" a dalba, és valami '80-as évekbeli (?) vokálstíl, valamint a minimál nyomnyommogó szinti. Az összhatás továbbra sem lett modern, azoknak fekszik, akik kedvelik a nagy csoportos zenélgetés hangulatát némi zöld után, és vonzódnak a '80-as évek végi pophoz is kicsit, merthogy itt az elsöprő countryfolknyargalászás helyett inkább vállemelgetős worldmusic van megpoposítva.
Groovesharkon hallgatható.
+ olvassátok el a Quart kritikát, C+ értékelést kapott, szerintük nem érdekes az album, szerintem meg igen :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése